Iskolánk története

Válasszunk oly utat, mely által boldogulásunkat leginkább remélhetjük!

(II. Rákóczi Ferenc)

A II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola közel kilenc évtizedes múltra visszatekintő 8 osztályos belvárosi általános iskola. Iskolánk céljait és az itt folyó munka jellemzőit több évtizedes tapasztalat formálta.

Nevelőtestületünk hitvallása szerint az iskola legfontosabb feladata, hogy olyan fejlődési lehetőséget biztosítson az ide járó gyermekek számára, amellyel jó esélyt teremt a továbbtanuláshoz és az új közösségekbe való bekapcsolódáshoz. Iskolánk fő vonzereje az igényes szakmai, pedagógiai tevékenység, az emelt szintű idegen nyelv, az anyanyelv és a természettudományok korszerű színvonalas oktatása.

A polgárosodó Székesfehérvár lakossága több esetben szorgalmazta fiú polgári iskola létesítését. Az igényekkel egyetértve a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a város közötti hivatalos megállapodás értelmében 1920-ban kezdte meg működését a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola. 1921 szeptemberében költözött az iskola a Mirth-féle csendőrlaktanya öreg, de tágasabb épületébe. Az első végzősöket (32 tanulót) az 1922/23. tanévben vizsgáztatták. Az egyre növekvő tanulólétszám miatt a délutáni órákban a vízivárosi, az Öreg utcai elemi iskolákban és az ipariskolában bérelt termekben is folyt az oktatás. Az 1927/28-as tanévben készültek el az új iskola épületének tervei. A létesítmény alapkövét 1931. június 22-én helyezték el. A város vállalta az építési költség 30 %-át, és a Horthy Miklós tér délkeleti oldalán biztosította az építkezéshez szükséges területet.

Az épület 1932 tavaszán került tető alá. Orth Ambrus budapesti műépítész tervei alapján épített vörös dísztéglás új épület avatására a leánygimnáziummal egy időben, 1932. november 19-én 11 órakor az Szent István teremben került sor. Ugyanekkor vette fel az iskola gróf Klebelsberg Kunó elhunyt kultuszminiszter nevét. A beköltözés november 3-án történt. Az 1943 tavaszán előbb magyar, majd orosz katonai célokra (hadikórház) lefoglalt épület a háború alatt súlyos károkat szenvedett. Székesfehérvár 1944 őszén, 1945 tavaszán a magyarországi harcok középpontjában volt. 1945-ben hazánkban létrejött új társadalmi struktúra lehetővé tette a demokratikus iskolarendszer kiépítését. A köznevelési reform első, egyben legjelentősebb lépése már 1945-ben megtörtént. A második világháború után a politikusok többsége egyetértett abban, hogy az iskolarendszert demokratikus irányba kell továbbfejleszteni. A hazai polgári iskolai oktatás 1947/48-as tanév végén, az iskola fennállásának 28. tanévében végleg megszűnt. 1948 szeptemberétől (az iskolák államosítását követően) az intézményt Marx Téri Általános Iskola néven összevonták az épületben önállóan működő III. sz. Állami Leány Általános Iskolával.
 

Az intézmény nevének alakulása a kezdetektől napjainkig:

1922-1932 Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola
1932-1945 Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Gróf Klebelsberg Kunó Polgári Fiúiskola
1945-1946 Székesfehérvári Állami Polgári Fiú- és leányiskola és II. sz. Önálló Állami Általános Iskola
1946. szeptember 1.-1948 II. Számú Állami Általános Iskola
1948. szeptember 1.-1952 Marx Téri Általános Iskola
1952. szeptember 1.- II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
2008.július 1. II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

A Rákosi éra éveiből viszonylag kevés a forrás, annyi azonban mindenképpen megállapítható, az egész társadalmat átszövő, szaporodó válságjelek az iskolában is éreztették hatásukat. Az intézménynek e rövid időszakban (1948-1952) hat igazgatója volt, s ez semmiképpen sem válhatott - sok más tényező mellett - az oktatás javára. Öt szakkör működött ezekben az években: fizika, matematika, kémia, magyar irodalom és technika. Szittya Félix tanár által vezetett technika szakkör emelkedett ki közülük. A korabeli dokumentumok szerint gyermekjátékokat, használati tárgyakat készítettek, s folytatva a háború előtti hagyományokat, kiállítást is szerveztek. A rendszeres oktatásellenőrzés az 1951-52-es tanévtől indult meg újra programozott szakfelügyeleti látogatásokkal.
 

Az első udvar parkosításának tervét Gévay János kertészmérnök, az iskola volt tanulója készítette el. Az épület mögötti területet szegélyező fákat az úttörők ültették. A facsemetéket a Mezőhegyesi Állami Gazdaság ajándékozta. Az iskola előtere is 1962-ben szépült meg, a parkosítással egyidőben állították fel Szabó László szolnoki szobrászművész az Éneklők című alkotását. 1981-82-ben megkezdődött a leromlott épület részleges felújítása, melynek során átfedték a tetőt, korszerűsítették a világítást, kicserélték a csővezetékeket és rákapcsolták az iskolát a városi távfűtésre. Az 1982/83-as tanévben befejeződött a felújítás. Igen nagy feladatot jelentett az újbóli visszaköltözés, a korszerűbb, de kisebb befogadóképességű épületbe.

Sajnos a költözés során számos olyan tárgy és dokumentum elveszett, ami átvészelve a korábbi évtizedek viharait ma is tanúskodhatna az iskola történetéről. Három alsós osztály a szomszédban maradt. Nem csak az épület szépült meg, a felújítással egyidőben sor került új asztalok és székek beszerzésére, a tantermekbe a ma is látható zöld beépített szekrények kerültek.

1984-ben kapta megbízását az intézet jelenleg is hivatalban lévő igazgatója Móder József. 1989-90 a rendszerváltás időszaka volt. A tanulói önkormányzat tovább fejlődött, immár 27 féle tevékenységi körből választhattak a vállalkozó kedvű, aktív tanulók. Megszűnt az orosz nyelv kötelező tanítása, helyette már mindenki választhatott az angol és német közül. Kapcsolat épült ki az erdélyi Gyulafehérvári Általános Iskolával, a tantestület tíz tagja márciusban meglátogatta az iskolát. 1995-96-ben volt hetvenöt éves az iskola. Az évfordulóról a Rákóczi-napok keretében gazdag programmal emlékeztek meg. Az előkertbe emlékfát ültettek, kiállításokat, versenyeket szerveztek. A program zárásaként nagy sikerű gálaműsort adtak tanulók és pedagógusok közösen a Barátság Házban.

A különböző szintű tanulmányi versenyeken változatlanul jól szerepeltek az intézmény tanulói. Sikeres volt a beiskolázás is. Gimnáziumba nyert felvételt a 8. osztályos tanulók 57%-a. Az alsóbb évfolyamokról 15 tanulót vettek fel nyolc, illetve hatosztályos gimnáziumba. 1996-97-es tanévben többéves vita eredményeként a parlament elfogadta a Nemzeti Alaptantervet, közismert nevén a NAT-ot. Az új törvényi szabályozás lehetőséget és egyben kötelezettséget is jelentett az iskolának a helyi pedagógiai program kidolgozására. A nevelőtestület a szülők, a gyermekek és a fenntartó igényeinek felmérésre alapozva készítette el a helyi programot. A pedagógiai programban jelentős szerepet kaptak az iskola hagyományai. A tantárgyak sorában változatlanul fontos szerep jutott az anyanyelvi, a természettudományi és az idegen nyelvi nevelésnek.

A városban a gyermeklétszám folyamatos csökkenése miatt napirendre került egyes iskolák bezárása. Hosszas huzavona után a szomszéd Ezredéves Általános Iskolát szüntette meg az önkormányzat, és kilátásba helyezte további iskolák bezárását is. Az iskola bezárása miatt megváltozott az iskola körzete. A Móri út jelentős része került ide, ennek következtében tovább nőtt az osztályok száma és az egy osztályba járó tanulók száma is. 1997-98-ban a pedagógiai program és az ehhez kapcsolódó tantervek bevezetésének előkészítése jegyében telt a tanév. Sok gondot jelentett a tankönyvek kiválasztása az egyre bővülő és egyúttal kaotikussá váló piacon. Beiskolázási gondok továbbra sincsenek. A három első osztályba a felvehető gyermekek számának többszöröse jelentkezik mind a mai napig.
A tanulócsoportok száma 22-re emelkedett. A gyermekek elhelyezését belső átalakításokkal (szertárak megszüntetése, termek leválasztása) igyekezett az intézmény megoldani. A teremgondok enyhítését is szolgálja az úszás, a korcsolya oktatás, melynek már kézzelfogható eredményei is jelentkeznek a városi, megyei és országos versenyeken. Gyorskorcsolya megyei versenyen és úszásban is a legtöbb kategóriában van győztes vagy helyezett az utóbbi években.

Mindenesetre a hazai közoktatás és így a Rákóczi is sorsdöntő lehetőségek és idő előtt áll. A tét óriási: továbbfejleszteni (az egyre nehezedő feltételek közepette is) azt a jó színvonalat, amelyet az előző évtizedek sajátos, a körülményekhez képest mégis közel optimális minőséget produkáló oktatáspolitikája biztosított.
 

Az 1985-ös oktatási törvény adta lehetőségek nyomán megerősödött az iskolai autonómia, színesedett a képzési kínálat. A 80-as évek végén a folyamat felerősödött, ugyanakkor megindult az iskolák polarizálódása. Nagyobb városokban, így Székesfehérváron is markánsabban érződött mindez.

Ez a helyzet a gyorsan reagáló iskoláknak kedvezett. Ezen megújulást kereső intézmények előtt nyitva állt a programkövetés lehetősége is. Annak eldöntése, hogy melyik kidolgozott pedagógiai programot (kerettantervet) veszik át, rugalmas, körültekintő pedagógiai kultúrát feltételezett.

Bár az önálló programalkotás mindenki számára adva volt, mint alternatíva, az iskolák jelentős része (többsége) ekkor még nem eszmélt, a jól bejáratott, kockázatmentesnek hitt utat járta. A 90-es évekre az oktatáspolitika - oktatáskutatói indíttatásra - olyan döntések sorozatát hozta, amely változási, megújulási kényszert rótt minden iskolára.
A pedagógiai program elkészítése lényegében az intézmények - s így a Rákóczi - önismereti tréningje volt, a diagnosztizálás és az erre épülő tervezés fázisaival. A további lépések megvalósítását külső és belső tényezők egyaránt nehezítik. Az esély még így is adott arra, hogy az öndefiniálás alapján elindulva sikeres, az európai normáknak is megfelelő iskola lehessünk

Ma már közhelyként hat az a tény, hogy hazánk gazdasági felzárkózásának záloga az oktatás tartalmának és módszertanának korszerűsítése. A fejlesztés a HEFOP (Humán Erőforrás Operatív Program) keretében az Európai Bizottság ajánlásait figyelembe véve indult meg. Iskolánk a kipróbáló konzorciumokat követve a 2006/2007-es tanévtől csatlakozott a programhoz. A program legfontosabb célkitűzése a fiatalok felkészítése a felnőttlétre és egész életen át tartó tanulás képességének kialakítására. A hangsúlyt az ismeretek halmozásáról a kompetenciákra, a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére helyezte át.

A 2006-2007-ben bevezetett kompetencia alapú oktatás bevezetése jelentős változást hozott az iskola életébe. A program alapkoncepciója, az alkalmazott módszerek és a technikai eszközök új lendületet adtak a változtatásra, megújulásra mindig fogékony tantestületnek. A rendelkezésünkre bocsátott anyagi források felhasználásával a nevelőtestület negyede, 9 fő, részesült egyidejű szakmai módszertani és technikai felkészítésben. A kollégák a korszerű szemlélettel azonosulva ismereteiket hatékonyan terjesztik a nevelőtestület, a szülők és a velünk együttműködő partnerek körében.

A program bevezetését nagy érdeklődés kísérte. Sokan látogatták a tanórákat egyénileg, és népszerűek voltak a bemutató foglalkozások, nyílt órák is, melyeket a nevelőtestület, a szülők és az együttműködő partnerek számára szerveztünk. Az új módszerek, eszközök alkalmazása jelentős hatást gyakorolt a tanulókra. Az együttműködésre, csoportmunkára alapozott tanítás a vártnál is pozitívabb eredményt hozott. A tanulók örömmel, rendkívüli aktivitással vettek részt a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A program előkészítése és bevezetése a benne részt vállalóknak rendkívül nagy erőfeszítésébe került, de a fenti beszámolók mindegyikéből kitűnik, hogy a befektetett energia nem volt felesleges.

Iskolánk sajátossága az idegennyelv-oktatás. Az igények felmérése után 1-2. évfolyamon - önköltséges formában - sajátíthatják el tanulóink az angol nyelv alapjait. Az emelt szintű nyelvoktatás csoportbontásban a 3. évfolyamon heti két órában, a 4. évfolyamon 4, 5-8. évfolyamon heti 5 órában történik. Negyedik év végén szintfelmérés alapján soroljuk a gyerekeket differenciált nyelvi csoportokba. Ekkor felkínáljuk a lehetőséget a második idegen nyelv tanulására (német) is.

Az idegennyelv-oktatás során a kommunikációhoz nélkülözhetetlen gyakorlati készségek (beszédértés, beszédkészség, kiejtés stb.) birtokába juttatjuk gyermekeinket, akik ily módon 8. osztály végére - igény szerint - alap - vagy középfokú nyelvvizsgát tehetnek. Sikeres verseny-eredményük alapján több tanuló felvételi nélkül került be a középiskolába. Végzős tanulóink közül sokan folytatják tanulmányaikat a város gimnáziumainak angol nyelvi speciális osztályaiban.

Intézményünk a fenti eredményekre alapozhatta a kor kihívásait követő megújulását a 2008-2009-es tanévben.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az intézmény kezdeményezésére jóváhagyta törekvésünket, hogy két tanítási nyelvű osztályt indíthassunk. Tantestületünk komoly szakmai sikerként élte meg, hogy az önkormányzati fenntartású intézmények között egyedülállóként 2008. július 1-jétől iskolánkban két nyelven történik az oktatás.

2008 márciusában beneveztünk a Szövetség a Kiválóságért EFQM pályázatára. Három fejlesztési területet kellett kiválasztani, amely a szervezeti kultúra színvonalát emeli. 2008 decemberében a sikeres munka elismeréseként megkaptuk az Elkötelezettség a Kiválóságért címét, s a hozzá járó plakettet.

Intézményünk folyamatosan ápolja hagyományait: pl. Mihály-napi vásár, a Rákóczi-napok megyei versenyei (matematika, helyesírás, szövegértés, angol nyelv, labdarúgóverseny). Májusban gálaműsorral zárjuk az évet.

Minden évben megrendezzük a karácsonyi műsort, az osztályok néptánc bemutatóját, a farsangi bált, a szülők-nevelők bálját.